Trailer Park
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Szellemváros
 
KezdőlapLegutóbbi képekRegisztrációBelépés

 

 Linda Eagle

Go down 
2 posters
SzerzőÜzenet
Linda Eagle
Kalóz; Orvos
Kalóz; Orvos
Linda Eagle


Hozzászólások száma : 12
Join date : 2013. Mar. 13.
Age : 30
Tartózkodási hely : Pécs

Karakter információ
Tapasztalat:
Linda Eagle Left_bar_bleue500/1250Linda Eagle Empty_bar_bleue  (500/1250)
Pénz: 100.000 ßeli
Vérdíj: 0

Linda Eagle Empty
TémanyitásTárgy: Linda Eagle   Linda Eagle EmptyCsüt. Márc. 14, 2013 12:21 am

Név: Linda Eagle
Kaszt: Kalóz
Rang: Orvos
Születésnap: November 26.
Kor: 20
Nem: nő
Képességek: Méreg és futótűz készítés
Kinézet: Derékig érő, enyhén hullámos tűzvörös haj, telt idomok, hófehér bőr, mélybarna szemek, szépen metszett arc, 173 cm magas.
Felszerelés: Derekán lógó hímzett tarsolyában mindig akad pár üvegcse méreg, futótűz és gyógynövények.
Jellem: Ismeretlen személyek között visszahúzódó, egyébként szívesen barátkozik és sokat nevet. Hűséges társa a macskája, Rym, akire mindennél jobban vigyáz. Néha szeret beleinni a betegek lenyugtatásául szolgáló rumba.

Előtörténet

Nem úgy alakult az életem, ahogy vártam. A régi vágyaim már csak az álmaimban bukkannak elő néha, akkor is hamar elhessegetem őket. Csoda, hogy még élek. Sosem tartottam magam erősnek. Sem lelkileg, sem testileg. Rózsaszín álomvilágban éltem, abba születtem bele.
Apám egy távoli kis sziget ura volt, befolyásos kereskedő. Soha nem szenvedtünk hiányt semmiben. Szolgák hada sürgött-forgott a villában, lesték minden kívánságomat. Végül is én voltam a nagy Eagle úr egyetlen gyermeke, szeretett leánya. Anyám okos, bátor szívű nő, aranyszőke hajjal, kedves mosollyal. Legalábbis amennyire emlékszem. Nem mertem sokat gondolni a szüleimre az elmúlt pár évben. Túlságosan fájdalmas lett volna.
Már egészen kis koromban vonzott a könyvek világa. A tudást úgy szippantottam magamba, mint egy szivacs, így hát felvettek mellém egy nevelőnőt. Már akkor, mikor mellém került, legalább száz évesnek nézett ki. Arcán mély barázdákként futottak végig a ráncok. Apám megtanított olvasni, de nem igazán volt ideje foglalkozni velem. Sokat dolgozott, élete nagy részét a tengeren töltötte. Felügyelte a rakományát. Anyám a tánc kifinomultságával, finomságával és férfiakra való hihetetlen hatásaival ismertetett meg. Azt mondta nem akarja, hogy a közeljövőben használnom kelljen ilyen fortélyokat, de jobb lesz, ha tudok bánni azzal, amim van. Az adottságaimmal.
Sherill más volt. Mindig rávett, hogy gondolkodjak, magamtól találjam ki a dolgokat. Mesélt a politikáról, térképeket rajzolt, felmondatta velem sok sziget nevét. Elképesztő történeteket mesélt csodás és félelmetes tájakról. Minden egyes percet élveztem, amit vele töltöttem. Kivitt az erdőbe és ott elmondta melyik növény, mire jó. A felét sem jegyeztem meg, annyi féle volt belőlük, de feszülten figyeltem, ahogy aszott keze gyengéden végigsimít a puha szirmokon és a zöld leveleken. Aztán mikor idősebb lettem, gyakorlatiasabb dolgokra is okított. Hogy lesz a piros virágból altató, miből készül a futótűz, ami hatalmas hővel perzsel pár másodpercig, de leginkább orvosságok, fájdalomcsillapítók készítésére.
Mindig elvigyorodok, ha eszembe jut, milyen arcot vágna, ha tudná, a futótüzem még mindig nem elég erős hozzá, hogy pár hólyagnál nagyobb kárt okozzon bárkiben, De a fájdalom azért így is elég, hogy lelassítson egy darabig. Az altatóm elég jó, a mérgem ájuláshoz vezet. Egy hozzávaló hiányzik. Ó ha megtalálnám! Halálos lenne. Csak ennyit tudok az orvosságokon kívül. Balga módon sokszor elmismásoltam a leckét, tudva, hogy sosem tudnék bántani igazán senkit. Nem azért, mert nem akarok, hanem mert gyáva leszek hozzá. Bevallom, alábecsültem magamat.
A tizenhatodik születésnapomra a legszebb ajándékot kaptam, amit valaha kérhettem volna. Apám késő este ért haza, a nap már rég alábukott a horizontnak. Azt hittem, megint nem lesz velem, hiába vágyom annyira a társaságára. Ekkor azonban bekopogott az ajtómon kezében egy tüneményes fehér kiscicával. Az egész macska olyan volt, mint a hó, egyedül a feje tetején volt egy kis fekete folt. Rymnek kereszteltem a kis nőstényt és soha, egy pillanatra sem váltam meg tőle. Az ágyamban a lábamnál aludt, én etettem, fésülgettem, cirógattam és ő meghálálta, ahogy csak egy állatkától telik. Egyszer azonban szörnyű dolog történt. Rym kiszökött az éjszakába az ablakomon. Gondatlan voltam, nyitva felejtettem, hogy kicsit kiszellőzzön a szobám. Az egész család őt kereste. A szolgálók, de még a ház ura és úrnője is. Nem találtuk sehol, egészen másnap reggelig. Ott feküdt a küszöb előtt, a lábából ömlött a vér. Leborultam mellé és zokogni kezdtem. Nagyon sokat jelentett nekem.
Sherill sietett oda hozzám és azonnal tudta mit kell tennie. Nem teketóriázott, letépett szoknyájából egy csíkot és nyomókötést tett a sérült ér fölé. Elszalajtott vízért és én már rohantam is. Kitisztította a sebet. Én be akartam vinni Rymet, de az asszony kijelentette, hogy nem mozdíthatom még egy darabig. Egy kóbor farkas támadhatta meg szegény cicámat. Sherillnek szerencsére sikerült megmenteni.
Két dolgot határoztam el akkor. Én is meg akarom tanulni az orvoslást, és ha legközelebb farkassal találkozom, gondolkodás nélkül megölöm. Kedves nevelőnőm szó nélkül elfogadta mindkét döntésemet és azonnal hozzá is láttunk. A végtagok lemetszését fabábukon gyakoroltuk, amit apám használt a célba lövés gyakorlásához, kötszernek anyám fölösleges, varráshoz nem használt szövetdarabkáit alkalmaztuk. A farkasra sem kellett sokat várni. Egy csirkét csaliként használva lesben álltunk a bozótosban éjfél után és vártunk. A Hold sápadt fénye túlvilági derengésbe vonta a tájat. Sherill a kezembe nyomta a kis üvegcse futótüzet, mikor megpillantottuk a villogó sárga szempárt. Nem tétováztam, elhajítottam. Narancs, vörös lánggal égett halálra. Az volt az első élet, amit elvettem. De nem az utolsó.
Az elkövetkezendő év békésen telt, boldog voltam, gondtalan. Azt hittem, ez már nem is lesz másként, amikor megtörtént, aminek nem lett volna szabad. Kalózok szálltak partra kis szigetünkön. Apám, mint mindig, ezúttal is hajóján szelte a habokat, anyám is a fedélzeten volt. Világot akart látni. Azt mondta kezd befásulni ezen a világtól elzárt helyen, kell neki a változás. Nem hosszú időre, csak pár hétre. Azóta is hálás vagyok, hogy nem voltak akkor ott. A szolgákat megölték, volt, amelyiket előbb meg is erőszakolták. Csak a hangokat hallottam. Bezárkóztam a szobámba és az ágy sarkába kucorodva remegtem. Sherill végig mellettem volt, egy pillanatra sem hagyott magamra.
Nem telt bele sok időbe, míg ránk törtek. Az egyik férfi arcát csúf vágás torzította, a másiknak a fél szeme hiányzott.
- Hé Tromp! Ezekkel itt mit kezdjünk? Az egyik nagyon kis csinoska, a másik… na, arról inkább ne is beszéljünk!- Kiáltotta a félszemű.
- Hadd nézzem csak!
A másik közelebb lépett. Egy idős, hosszú, fonott szakállú kalóz volt, hófehér hajjal. Csak szemein és szőrzetén látszott az öregség, egyébként nagyon jól tartotta magát. Karjai izmosak, erősek voltak, biztos voltam benne, hogy szinte bármit ketté tud hasítani velük. Izzadt a tenyerem, még a szememet is behunytam, ahogy fölém hajolt. Ekkor azonban legnagyobb meglepetésemre nevelőnőm megszólalt.
- A jó öreg Tromp. Semmit sem változtál. Még most sem válogatsz az eszközök közül nem igaz? Mit szól ehhez Rhalton kapitány mi?- A férfinak elkerekedett a szeme és mintha felismerés csillant volna benne.
- Sherill. Veled sem bántak az évek kesztyűs kézzel, öreglány. A beszédedet azonban bárhol felismerem. Te és az éles nyelved.
Bizony, az öreg Sherillnek köszönhettem, hogy megúsztam első találkozásomat a kalózokkal. Gondolom könnyen ki lehet találni. Annak idején ő is egy volt közülük. Nagy becsben állt a törvénytelenek körében, hisz jól értett mind az élet megtartásához, míg annak elvételéhez. Ismerték őt mind egy szálig, de csak úgy hagyták meg az életét, ha szolgálatba állt a kapitányuk alatt. Így kerültem én is oda. Nem akartak hátrahagyni élő tanúkat. Ehhez meg a nevelőnőmnek volt kikötése, hogy Rymet magunkkal vihessük. Még ilyenkor is az én boldogságom járt a fejében. Azóta sem értem, hogy lett egy ilyen melegszívű asszonyból kalóz. De hát ilyen a sors. Magamról sem hittem volna, hogy az leszek. Két évig segédkeztem neki a sebesültek ellátásában a legcsúnyább műtéteken is részt vettem. Folyamatosan éhes voltam a kevés étel miatt, aminek a felét még így is a macskámnak adtam. A rumot viszont nagyon megszerettem. Máshogy ki sem bírtam volna. A rózsaszín álom után, ez maga volt a pokol. A végén kezdtem hozzászokni. Jó volt életeket menteni, ráadásul a jó Sherill miatt a férfiak a közelembe sem mertek merészkedni.
Egy hónapja azonban elkezdett rosszul lenni. Nehezen kapott levegőt, néha még felállni sem bírt. A halál elragadta tőlem. Egy percet sem bírtam tovább elviselni ott nélküle. Két dolgot hagyott rám. Hímzett erszényét és a tudását. Örökké hálás leszek neki mindenért, amit értem tett. Az altatószernek mindenesetre jó hasznát vettem, mikor a rumba kevertem dokkoláskor. Elillantam, mint a szél. Egyetlen társam Rym. Most itt vagyok, egy fogalmam sincs milyen szigeten és nem tudom mihez kezdjek. Kalózzá váltam, ezt a tényt nem tudom eltörölni. És orvos is vagyok. Azért egy kicsiny szeletke még mindig megmaradt önmagamból. Szerencsére.


A hozzászólást Linda Eagle összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Márc. 20, 2013 11:33 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Portgas D. Ace
Mesélő
Mesélő
Portgas D. Ace


Hozzászólások száma : 21
Join date : 2012. Sep. 29.

Linda Eagle Empty
TémanyitásTárgy: Re: Linda Eagle   Linda Eagle EmptyCsüt. Márc. 14, 2013 4:50 am

Nos, üdv köztünk, te kalóz-leány, drága Miss Szerencse. Az előtörténeted elolvasva azt kell mondjam, hihetetlenül erkölcsös kalózokba futottatok, akik csak a tisztelet és becsület miatt életben hagyták az öreglányt - és szerencsére téged is.
Az írásod is tetszik, látszik, hogy összeszedted a szöveget, és tudtad, hogy mit akarsz írni.
Ezek után mernék mást mondani, minthogy elfogadom?

Kezdő tőke: 100.000 ßeli
Kezdő TP: 500 TP
Kaszt: Kalóz
Rang: Orvos
Vérdíj: Egyszer biztos lesz egy ilyen veszélyes nőnek


Kérlek ezek alapján készítsd el az adatapod.
Vissza az elejére Go down
 
Linda Eagle
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Linda Eagle

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Trailer Park :: Nyilvántartás :: Előtörténetek :: Kalóz-
Ugrás: